A munkajogi audit a gyakorlatban számos esetben bír relevanciával. A munkajogi megfelelés mellett az audit gyakran felértékelődik jogi személyek részesedésének átruházásakor, a menedzsment változása esetén vagy éppen bizonyos támogatási feltételeknek való megfelelés körében. Írásunkban ennek megfelelően a munkajogi átvilágítás főbb aspektusait tekintjük át.
2023. május 17.-én kihirdetésre került a 2023/970/EU irányelv, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szól. Az irányelv tartalma egyértelműen követi az uniós jogfejlődést, így számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyet az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EuB) gyakorlata az elmúlt években kimunkált. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni, azaz esetünkben a hazai jogalkotás is eddig köteles meghozni az idevonatkozó rendelkezéseket. Az előbbi implementációs határidőtől függetlenül a következetes EuB gyakorlat értelmében a tagállamoknak már most tartózkodniuk kell minden olyan rendelkezés meghozatalától, amely „komolyan veszélyeztetné” az irányelvben foglalt célok elérését. Az irányelv céljai és főbb tartalmi rendelkezéseit a jelen cikkben kerül összefoglalásra.
A platform alapú munkavégzés elméleti és gyakorlati dilemmái már évek óta, folyamatosan napirenden vannak, megannyi tudományos és akár hétköznapi vitát maga mögött tudva. Bár a jog mind a mai napig számos, korábban bevált megoldást tesz kérdésessé már a „hagyományos” platform alapú munkánál, a globális átalakulások és új igények megjelenése okán még az eddiginél is rendhagyóbb módon kezd alakulni a munka világa. A jelen cikkünkben a virtuális valóság keretében történő foglalkoztatás és munkavégzés legfőbb kérdéseivel foglalkozunk röviden.
Az elmúlt időszakban hazánk számos régiójában több külföldi vállalkozás Magyarországra történő települését jelentették be, melyek jelentős munkaerő iránti keresletet generálnak. Ennek kiszolgálása bizonyos volumenig problémáktól mentesen megoldható a hazai munkaerőpiacról saját toborzással is, ugyanakkor találkozhatunk nagyságrendekkel, ami szükségessé teszi professzionális piaci szereplő bevonását. A jelen cikkünkben a magán-munkaerő közvetítés keretrendszerét és annak legfontosabb jogi aspektusait ismertetjük.
Az elsődleges célunk annak bemutatása, hogy több jogviszony párhuzamos fenntartása nem lehetetlen, ugyanakkor rendkívül alapos körültekintést igényel.
Cikkünkben a KATA módosítás adójogi és munkajogi aspektusait vizsgáljuk, így többek között a jogszabály-módosítás tartalmáról, a munkaviszony és a vállalkozás elhatárolásáról, illetve a módosítás várható hatásairól lesz szó.
